Rólunk
Létezik valahol fenn északon Nógrádban Zabar, egy eldugott kis falu a "világ végén", ami nem akármilyen rekordot tudhat magáénak; ez a kis település ugyanis a leghidegebb téli középhőmérsékletű terület hazánkban!
2002/2003 telén például a novembertől februárig terjedő időszakban itt mérték mind a négy hónap legalacsonyabb hőmérsékletét! Ezek közül ki lehet emelni a januárit, egészen pontosan január 12-ét, amikor a hőmérő higanyszála hajnalra -31,9°C-ra süllyedt. Ez azért is különös, mert 1942 óta sehol Magyarországon nem ment -30°C alá a hőmérséklet. Egyébként, amikor ezt az értéket mérték, a környező hegyek tetején jó pár fokkal melegebb volt! Ez, a télen gyakrabban előforduló meteorológiai jelenségnek, az inverziónak köszönhető, aminek következtében a hőmérséklet a magassággal nő.
A kis település persze csak télen ilyen zord, nyáron az Északi középhegység megszokott hűvösebb klímáját élvezi. Amiért viszont tényleg érdemes ide ellátogatni, az a környék csendes zordsága, természetessége, meghitt nyugalma és nem utolsó sorban átható misztikuma (ami főleg ősszel, és télen az igazi).
Megközelítéséhez a Rónafalun átvezető utazást ajánlanám Zabarba, ugyanis ez az izgalmasabb, és a legszebb út, a hozzánk vezető utak közül.
A mintegy 480 fő lakosú kistelepülés Nógrád vármegye legkeletibb fekvésű faluja: a trianoni határ mentén, a Tarna völgyében, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyék találkozásánál fekszik. Zabarra Budapestről Salgótarján felé, Cereden keresztül, vagy Eger felől Istenmezején áthaladva, illetve Miskolc irányából Ózdon át Domaházán keresztül is .
A régészeti ásatások alkalmával fellelt leletek szerint ezen a területen már a bronzkorban éltek emberek. A mai település első írásos emlékei a XIV. századi összeírás során keletkeztek.
A középkori eredetű települést 1332-ben Sobur alakban vették nyilvántartásba a pápai tizedszedők. A település nevének eredetére több magyarázat is van. Egyesek szerint a szláv eredetű helynév értelme: fenyves mögötti hely.
Mások azt mondják, hogy a név eredetije zobor, azaz gyülekező hely. A források tanúsága szerint a település valamikor királyi birtok volt. A település a trianoni békeszerződés után, 1920-ban került Nógrád megyébe, mivel addig Gömör vármegyéhez tartozott.
